MEGTEKINTEM AZ AKTUÁLIS TÁMOGATÁSI KIÍRÁST


Tovább a felületre

Nem találta meg amit keres? Használja pályázat keresőnket!



CLOUD SZOLGÁLTATÁSAINK


 

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK

11. Mit jelent az, hogy KKV, mi a különbség a mikrovállalkozás és a kisvállalkozás között?

A KKV rövidítés a Kis - és Középvállalkozásokat jelenti. Az Európai Unióban a vállalkozások KKV státuszát 800/2008 EK rendelet 1 sz melléklete szabályozza :

A legfontosabb elemei:

  • KKV-nek minősül az a vállalkozás amelynek létszáma kevesebb, mint 250 fő, és árbevétele nem haladja meg az 50 millió Eurót vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió Eurót.
  • Ezen belül kisvállalkozás, amelynek létszáma kevesebb, mint 50 fő, és árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 10 millió Eurót.
  • Ezen belül mikrovállalkozás, amelynek létszáma kevesebb, mint 10 fő, és árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 2 millió Eurót.

Egy vállalkozás KKV státusza csak akkor változik meg, ha két egymást követő évben produkálja a magasabb vagy alacsonyabb státusz mutatóit.

Ezeken az alap kritériumon túl, még további megkötések vannak a kapcsolt és társvállalkozásokra vonatkozóan, illetve az állami vagy önkormányzati résztulajdonra vonatkozóan. (lásd részletesen a letölthető anyagot)

22. Nyereségesnek kell-e lenni, hogy pályázhassak?

A pályázatokban a pályázati konstrukciótól függően kerülnek megállapításra a jogosultsági kritériumok. Tehát mindig az adott konstrukcióban kell megvizsgálni a jogosultságot. Önmagában az, hogy nyereséges-e egy vállalkozás, vagy az, hogy magas árbevétele van, még nem elegendő annak eldöntéséhez, hogy jogosult vagy sem. A legtöbb pályázatnál bonyolult összetett kiválasztási kritériumok vannak, amelyek függnek a gazdasági mutatóktól, ezek a projekt összköltségéhez való viszonyától, a megtartott és az újonnan létrehozott munkahelyek specifikus kritériumoktól Attól, hogy egy vállalkozás az adott évben veszteséges, még nem jelenti, hogy a kiválasztási kritériumok során nem tud magas pontszámot elérni, de fordítva is igaz, egy magas nyereséget elért vállalkozás sem biztosíték az elegendő pontszám eléréséhez.

Azért néhány általános kritérium elmondható. Általában nem pályázhatnak azok, akiknek a saját tőkéjük negatív, és nincs legalább 1 fő statisztikai létszámuk. Ugyancsak általában kizártak, akiket megbírságoltak szabálytalan foglakoztatás miatt.

Ha egy adott konstrukcióban pályázni szeretne, kérjen előminősítést.

33. Mit jelent a statisztikai létszám ?

A statisztikai létszám adott időszakra vonatkozó átlagos létszám, amely mértékegysége az FTE. (Full Time Equivalent=Teljes idő egyenérték) Az adott időszak lehet havi, negyedéves, vagy éves statisztikai létszám. Egy FTE a statisztikai létszám, ha az adott időszak teljes egészében 1 fő teljes munkíidős munkavállaló volt foglalkoztatva. Amennyiben nem a teljes időszak alatt volt foglalkoztatva az alkalmazaott, vagy nem tlejes munkaidőben akkor arányosan kevesebb FTE-nek felel meg az adott időszakra. Ha egy fő 4 órában volt foglalkoztatva fél évig, az az éves statisztikai létszámban 0,25 FTE-t jelent.

 

44. Induló vállalkozások pályázhatnak-e?

Vannak olyan pályázati konstrukciók, ahol induló vállalkozást is támogatnak, de a legtöbb esetben egy vagy két év teljes üzleti év működés elő van írva. Ez mindig az adott konstrukciótól függ. Vannak olyan konstrukciók, ahol olyan újonnan alapított vállalkozások indulhatnak, amelyek többségi tulajdonosa egy másik, már régebben működő vállalkozás (projektcég). Ez esetben az anyacég gazdasági mutatói alapján kerül minősítésre. Mindig meg kell vizsgálni, hogy az adott konstrukcióban mik a jogosultsági kritériumok.

Ha egy adott konstrukcióban pályázni szeretne, kérjen előminősítést.

55. Mit jelent az, hogy teljes lezárt üzleti év?

A teljes lezárt üzleti év nem azonos a lezárt évek számával. (Általában egyel kevesebb). Teljes lezárt üzleti évnek számít, ha az adott vállalkozás a teljes naptári évben (365 napon át) működött. Egy januárban alapított vállalkozás hiába működött majdnem egész évben, az alapítás éve még nem számít teljes üzleti évnek, míg egy december 31.-én alapított vállalkozásnak már a második napja bele számít az elő teljes üzleti évébe.

66. Kik jogosultak pályázni?

Minden pályázatnál meghatározásra kerül a potenciális pályázók köre. A gazdaság élénkítés céljára kiírt pályázatokra általában KKV-k, ritkábban nagyvállalatok is pályázhatnak. A KKV-k számára kiírt pályázatokban indulhatnak jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vagy egyéni vállalkozók. Egyéb célú pályázatok esetén (pl. Energia korszerűsítés) vannak olyan pályázatok, amelyeken nem csak vállalkozások indulhatnak, hanem költségvetési szervek, és egyéb nonprofit szférába tartozó vállalkozások is. Uniós támogatásra magánszemélyek nem pályázhatnak, viszont bizonyos hazai forrású energetikai pályázatokat kifejezetten magánszemélyek számára írtak.

77. Építőiparra foglalkozó vállalkozó vagyok , még soha nem kaptam pályázati támogatást. Milyen pályázatot tud ajánlani az építőipari vállalkozások számára?

Gyakori kérdés, hogy minden projekt elképzelés nélkül kérnek tanácsot arra, hogy pályázati forráshoz jussanak. A pályázat nem adomány, hanem egy beruházás költségei forrásához való hozzá járulás, annak fejében, hogy a beruházás a társadalom részére is később hasznot hoz. Ha nincs projekt, akkor nincs mire pályázni, vagyis a projekt elképzeléshez kell pályázati forrást találni és nem fordítva. Az is gyakori tévhit, hogy a pályázatok iparágakra kerülnek kiírásra. A pályázatok vállalkozás típusokra (pl. mikro vállalkozásokra) vonatkoznak és iparág semlegesek. Ritkán előfordul, hogy egyes iparágakat vagy tevékenységeket (pl. telephelyfejlesztés esetén a kereskedelmi tevékenységet) kizárnak. De ezek inkább kivételek, mint általánosak. A jogosultsági kritériumokon túl mindig meg kell nézni az adott konstrukció kizáró kritériumait is.

88. Igaz-e, hogy a pályázatot nyer vállalkozások NAV ellenőrzést kapnak?

Elterjedt egy olyan városi legenda, hogy az NAV behatóbban vizsgálja a pályázatot nyert vállalkozásokat. Ez nem igaz, semmivel sem több az NAV által ellenőrzött vállalkozások aránya a pályázatot nyert vállalkozások között, mint a pályázaton kívüliek között. Más különben egy szigorú pályázati elszámolást végig vitt vállalkozás esetében sokkal kisebb az esélye a számviteli szabályokban történt véletlen hibának, mint akik nem csináltak ilyent, mert a pályázat közreműködő hatóságai a hibákat a hiánypótlások során kijavíttatják. Aki meg tudott felelni a pályázati elszámolásoknak, az meg tud felelni az egyéb hatóságok előírásainak is. Ilyen mendemondák ne riasszanak el senkit sem a pályázástól.

99. Ha pályázatot nyújtok be, mennyi idő múlva jutok a támogatáshoz?

A pályázat Irányító Hatóságai szabályzataiban le vannak fektetve a határidők. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ritka, ha ezen belül le tud zajlani a projekt. Közreműködő hatóságok túlterheltek, így az értékelések és döntések sajnos viszonylag hosszú idő alatt történnek meg. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a döntések 2-3 hónap alatt megtörténnek. A döntés után 30 napon belül megtörténik a támogatási szerződés megkötése. Utána a projekt végrehatóján múlik, hogy mennyi idő alatt készül el vele, és nyújtja be az elszámolást és a projekt záró jelentést. Az elszámolás benyújtása után, ha nincs hiánypótlás, 2 hónapon belül a támogatáshoz lehet jutni. Ha az elszámolásban hiánypótlás van, akkor ez tovább húzódik. Javaslom, hogy az elszámolás dokumentációjának összeállítását bízzák szakemberre.

1010. Mit jelent az, hogy utófinanszírozás?

Az Európai Uniós pályázatok un. utófinanszírozásos rendszerben nyújtanak támogatást. Ez azt jelenti, hogy a támogatottnak meg kell előlegezni a költségeket, ki kell fizetni a projekt összes szállítóját és szolgáltatóját, és a csak az igazoltan kifizetett számlákat lehet benyújtani elszámolásra. Így utólag kerül megtérítésre a támogatás.

Néhány konstrukcióban viszont lehetőség van előleg felvételére. Ez általában a támogatás 25-40 %-a. Ezt a pályázó a támogatás elnyerése esetén a támogatási szerződés megkötése után kézhez kapja, és mint egy rulírozó hitellel gazdálkodhat a projekt során. Elszámolni csak a projekt végén kell vele. Így ennyivel kevesebbet kell előre finanszírozni a kedvezményezetnek.

Egyes konstrukciókban létezik a szállítói finanszírozás lehetősége. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a szállító vállalja, hogy neki a kedvezményezett csak az ÁFÁ-t és az önrészt fizeti ki, akkor ennek kifizetése is elegendő, az elszámolás benyújtásához. Ebben az esetben a támogatást közvetlenül a szállítónak, azaz a számla kiállítójának fizeti ki a közreműködő hatóság.

Végső esetben, ha nincs a támogatottnak lehetősége a saját erőből történő előfinanszírozásra, lehetőség van a pénzpiacon un. előfinanszírozási hitelhez jutni. Természetesen ezt nem adják ingyen a bankok, kamatot kérnek érte, de nagyon jó biztosíték a hitel fedezeteként az elnyert támogatás. Az előfinanszírozási hitelek általában olyan konstrukciók, hogy a tőkét csak akkor kell kifizetni, ha a támogatás megérkezett a kedvezményezetthez.

1111. Mit jelent az, hogy monitoring rendszer?

A monitoring rendszer arra szolgál, hogy a pályázati projekt kötelező fenntartási ideje alatt, előírt időközönként jelentsék a kedvezményezettek a közreműködő hatóság felé, hogy mennyire teljesítették a vállalásaikat. A pályázatot nyert kedvezményezetteknek az egyes konstrukciók előírnak bizonyos kötelezettségeket. Ezek lehetnek gazdasági mutatókra (árbevétel, üzemi eredmény stb.) vagy munkahely megtartásra, bővítésre vonatkozó előírások. A monitoring jelentésben mindig az adott konstrukcióhoz tartozó követelmények szerepelnek.

1212. Milyen szankciókra számíthatok, ha nem tudom tartani a pályázatban vállalt kötelezettségeket?

A szankciók mindig a támogatási szerződésben kerülnek lefektetésre. Ha valaki nem teljesíti az előírásokat, akkor szabálytalansági eljárásra számíthat. Amennyiben a kedvezményezett a támogatást jogszabályellenesen, rendeltetésellenesen használja fel, illetve a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb előírást megszegi, a közreműködő szervezet jogosult a támogatási szerződéstől elállni. A szerződéstől történő elállás esetén a kedvezményezett az addig igénybe vett támogatást (beleértve az előleget is) az elállás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű, de legalább 20% kamattal növelten köteles visszafizetni a közreműködő hatóság részére.

Azonban van arra lehetőség, hogy a pályázó szerződésmódosítás keretén belül kérvényezheti a szerződésben foglalt vállalásainak módosítását, ha erre alapos, rajta kívül álló indok merül fel. Ha a hatóság ezt engedélyezi, a szankciók alól mentesül. Amennyiben ezt a kérelmet nem teszi meg, úgy a vállalások nem teljesítése mindenképpen szankciót von maga után.

Aktuális
híreink


Elkészült projektjeink, aktuális pályázati híreinket és szakmai BLOGUNKAT itt tekintheti meg!


Megtekintem